Kate-et írni… – Laura feljegyzései

Tudod.., mindig is féltem a változástól. Szorongással töltött el, mikor új dolgok jelentek meg az életemben. Mindig kellett egy kapaszkodó, és azzal már képes voltam bármire, de anélkül…elveszettnek éreztem magam. Simon előtt az anyám jelentette ezt a kapaszkodót, majd a volt szerelmekben kerestem a biztonságot; de rá kellett jönnöm, hogy ezt a fajta erőt csak magamban találhatom meg. Ha a saját lényem egy légüres térben lebegő szellem csupán, aki gazdatestre szomjazik, akkor soha nem találom meg a számomra kiszabott utat.”– részlet a regényből.

 Történetünk Kate életével kezdődik, éppen egy nagyon bizonytalan és sok újdonságot rejtő élethelyzetbe csöppenünk. Kate és férje (Simon) gyermeket akarnak, de a nőnek nem lehet természetes úton babája, ezért a mesterséges megtermékenyítés mellett döntenek. Nőtársaink és leendő, vagy már „praktizáló” anyukák talán jobban megértik, vagy átérzik, hogy egy nőszámára ez mekkora lelki teher. Főleg úgy, hogy ez már nem az első próbálkozásuk… A sikertelenség a házasságukon is nyomot hagy, így a terapeutájuk „levegőváltozást” javasol nekik, Simonnak pedig épp kapóra jön, hogy a cége új vezetőt keres az angliai anyavállalata élére. Lecsap a lehetőségre és kisvártatva London egyik patinás negyedében találják magukat, egy hatalmas, de felújításra szoruló kertes házban.

Kate születésekor egy szürke karakter volt, mintha csak egy csomagolópapírból kivágott figura lenne: lapos, dimenziók nélküli. Nehezen barátkoztam meg vele, és az első néhány fejezetnél úgy éreztem, hogy a valóságban mi ketten biztosan nem lennénk barátnők… Nagyon makacs volt… Ahogy korábban már írtuk (és ezt biztosan tapasztalta már több írótársunk is), Kate is „írta magát”, és bevallom, néha fel is adtam a harcot. Érdekes, hogy pont így született meg például az egyik legérdekesebb fordulópont a könyvben, amelyet nem is terveztünk előre, de Kate úgy döntött, hogy meglep minket vele. A lapos sablon szép lassan megtelt színekkel és formákkal!

Bár Kate karaktere nem áll olyan közel a személyiségemhez, idővel megtanultuk kezelni egymást. A gyötrődése, a belső lelki folyamat, amely felemészti őt és a kapcsolatát is, először teher volt számomra.

Kate Harris-Woods

Jómagam inkább cselekszem, ha egy nehéz helyzetbe kerülök, és csak azután merengek a krízis részletein, miután elhárítottam. Kate azonban teljesen beleragadt a helyzetébe, hajlamos volt az önsajnálatra, a hangulatingadozásokra, a hirtelen elérzékenyülésre. Ezeknek jó része viszont az erős hormonkezelésnek tudható be, amely egyértelműen ki is derül, miután abbahagyja a kezelést, és lelkileg is teljesen átalakul. Ebben azonban egy másik karakter is a segítségére lesz az utolsó nagy egységben, ami rengeteg meglepetést és fordulatot tartogat… 😉

Kate férje – ahogyan mi elképzeltük
Simon Woods

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.