Kedvenc olvasmányaim – Sienna

Múltkor megismerkedhettetek Laura kedvenc olvasmányaival, most az én könyvespolcom körül tehettek egy rövid utazást. Tartsatok velem!

Szerintem minden ember, akinek az életében az olvasás meghatározó szerepet tölt be, a gyerekmesékkel kezdi a felfedező utat. Ezért is tartom fontosnak a gyerekeknek való esti felolvasást, hiszen ilyenkor a legfogékonyabbak, és szárnyra kap a fantáziájuk. Én is így kezdtem, és amikor már nem elégedtem meg az esti mesékkel, napközben is hallgattam a jobbnál jobb rádiójátékokat (szerencsére az én gyerekkoromban bőséggel rendelkezésre álltak a kitűnő színészek tolmácsolásában előadott mesék, pl. Óz a nagy varázsló, A Négyszögletű Kerek Erdő, stb.)

Később minden mást is lekaptam a polcról. Az első felnőtt regény, aminek az elolvasására konkrétan emlékszem, az Viviane Villamonttól a Kisdarázs. Ekkor kilenc éves lehettem, és bár a történet kissé meghaladta az életkoromat, mégis elvarázsolt. Azt hiszem, ekkor kezdődött a szerelem, ami azóta sem múlt el, és azt hiszem, most már végigkíséri az életemet. J

Tinédzserként találtam rá Leslie L. Lawrence-re, akinek egy időben faltam a könyveit. Izgalmas és humoros regényei olyan helyszínekre kalauzoltak, melyeket addig el sem tudtam képzelni. Majd tizenhat-hét évesen megismertem Wilbur Smith-t. Évekig hűséges voltam hozzá, szinte csak tőle olvastam, az eddigi életműve 80%-át magamévá tettem. A legemlékezetesebb olvasásélményeim is hozzá kötődnek: A folyó istene, A lángoló part, A nap diadala (és még sorolhatnám), olyan hatással voltak rám, hogy a mai napig emlékszem mind a történetre, mind pedig az érzésre, amit bennem hagyott. Bepillanthattam általa Afrika vadregényes, gyönyörű, ám olykor igen kegyetlen világába, amit az író csodálatos érzékletességgel, ugyanakkor meglehetős naturalizmussal ábrázol. Lélegzetelállító kalandok, szerelmek, kincsvadászatok, politika és történelem szövi át a könyveit. Neki köszönhetem az első „egész éjszakás” könyvkalandokat is, amikor éjjel képtelen félbehagyni az ember az olvasást, és legközelebb csak akkor eszmél fel, mikor az utolsó szónál megcirógatja a felkelő nap.

A húszas éveimben váltam eléggé nyitottá rá, hogy sok minden másba is belekóstoljak. A kalandregények mellett megszerettem a krimit, a thrillert, ugyanakkor a romantikus regények sem kerültek el teljesen. Ebből az időszakból meghatározó olvasmányaim közé tartozik: Ken Follettől a Katedrális, Arthur Goldentől az Egy gésa emlékiratai, Colleen McCullough Tövismadarai (a sorozatot is imádtam), és Alice Seboldtól a Komfortos mennyország.

Azóta pedig a látótér csak egyre szélesedik. Óriási élmény volt számomra Stieg Larssontól a Millenium trilógia (A tetovált lány, A lány, aki a tűzzel játszik, A kártyavár összedől), és David Mitchelltől a Felhőatlasz. Mostanában pedig az életrajzi regények felé fordult az érdeklődésem. Olvastam többek közt Beethovenről, Chopinről, Lisztről, Debussyről, Nobelről is. Látszik, hogy főként a nagy zeneszerzők életrajzi történetei kötnek le. Nem véletlen; az elmúlt egy-két évben nagy erőkkel kezdtem tanulmányozni a klasszikus zenét, ami mindig is fontos szerepet töltött be az életemben, de talán most értem meg rá eléggé. Külön kiemelném Alfred Amenda Eroica c. regényét, ami Beethoven életét dolgozza fel, méghozzá olyan színesen és izgalmasan, hogy egyszerűen képtelenség letenni. Az idei év TOP3 könyvébe biztosan bekerült nálam ez a mű, és már fontolgatom az újraolvasását. Itt kell megemlítenem még Gál György Sándort, aki első sorban zeneszerzőkről, illetve a zenéről írt, és két életrajzi regénye is nagyon megragadott. Az egyik az Egy faun délutánja, mely – mint a címéből is kiderül – Claude Debussy kalandos, bohém, és igazi párizsi erotikával fűtött életét tárja elénk, illetve a Titánok c. mű, ami pedig a XVIII. század végi. XIX. század eleji forrongó, háborúktól dúlt Európába kalauzol el, a legnagyobb történelmi alakok szalonjaitól a legvéresebb csata helyszínéig, és mindeközben elénk állítja Beethovent, aki ebben a korban élt, alkotott és küzdött a démonjaival.

Persze a végtelenségig lehetne folytatni a sort, mert szerencsére rengeteg remek könyv van a piacon, és lehetetlenség egy emberöltő alatt mindet bekebelezni. Mindenesetre folytatom a kalandozást, most éppen egy Jo Nesbo szerzeménnyel, aztán ki tudja, legközelebb hova szólít a kíváncsiság.

Addig is, a moly.hu-n olvashattok néhány értékelést a 2016-os év kedvenceiről. Nagyon kezdetleges a lista, de reményeink szerint folyamatosan bővül majd!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.